Hanga Ádám: Valamit valamiért

Kivételes örömre és büszkeségre adhat okot a magyar kosárlabda szerelmesei számára az, ami Hanga Ádámmal történik ebben a szezonban. Ugyanakkor így is vannak, akik hiányolják honfitársunktól a több vállalást és az agresszivitást támadásban. Most számukra szeretném levezetni, hogy a kevesebb miért több Ádám esetében és hogyan lehet mellékszerepben is főszereplő a magyar légiós Európa jelenleg talán legjobb formájában lévő klubcsapatában.

hangaaHa azt a kérdés tették fel nekem, hogy én személy szerint többre tartanám-e képesnek és érdemesnek Hanga Ádámot, akkor én erre éveken keresztül gondolkodás nélküli igennel feleltem mindenkinek. Mostanra viszont a helyzet és az én véleményem is jelentősen változott, ami egy hosszú folyamat eredménye.

Az olyan pici kosárlabda nemzeteknél, illetve kosárlabda kultúráknál, mint amilyen a magyar, sok esetben találkozhatunk azzal, hogy a nagy átlag nem érti olyan mélységeiben a sportág szakmai összefüggéseit, hogy átlássa, pontosan mennyit is nyom a latba a pontszerzés (mennyiségileg) az egyéb hasznossági faktorok mellett.

A sportág és annak elemzési lehetősége is rengeteget fejlődött az utóbbi években, manapság már az úgynevezett box score (pontok, lepattanók, gólpasszok, szerzett labdák, eladott labdák, blokkok, dobószázalékok, percek) mellett teret nyertek a magasabb szintű statisztikák (TS%, támadásbeli hatékonyság, védekezésbeli hatékonyság, egyéb személyre szabott hatékonysági mutatók, stb.) melyekkel együtt már lényegesen pontosabb képet kaphatunk arról, hogy az adott játékos mennyit is jelent csapatának.

Anélkül, hogy mélyebben elkezdenénk statisztikákat elemezni Ádámmal kapcsolatosan, először emeljük ki, hogy a csapat, melyben az összes idei mérkőzésen pályára lépett (18+16) és mindannyiszor kezdő is volt az Euroligában, valamint a spanyol bajnokságban is, jelenleg a harmadik Európa legmagasabban jegyzett nemzeti ligájában, megelőzve az Euroliga-címvédő Real Madridot és második az Euroliga Top 16-os csoportkörében, ahol már a CSZKA Moszkvát, a Barcelonát és a Realt is elverte (erre egy szezonon belül 10 éve nem volt már példa).

A Laboral Kutxa vezetőedzője, Velimir Perasovic véleményem szerint napjaink (minimum egyik) legjobb Európában dolgozó szakvezetője, aki nem mellesleg olyan keretet kapott a keze alá, melyhez hasonlóan felépített nagyon kevés van az egész világon. Nem azért, mert annyira sok drága sztárjátékosa lenne a baszk gárdának, hanem mert ritka, hogy ennyire jól egymás mellé illeszthetőek legyenek a “puzzle darabok” és ilyen mértékben komplex legyen egy csapat. Ennek az előnyeit élvezi jelenleg Hanga Ádám is, no meg annak, hogy a keret az edzői stábhoz is nagyon szépen illeszkedik – és fordítva.

A csapat játéka sokszor tűnhet esetlegesnek támadásban, de mégis nagyon stabil ez a Laboral, ennek pedig az egyik, ha nem a legfőbb oka az a magyar légiós, aki bár szinte csak látványos kosarat szerez, mégis az egyik, ha nem a legfegyelmezettebb kosarasa ennek a klubnak.

Amikor Ádám 30+ percekkel lehoz 3-5 mezőnydobással egy-egy mérkőzést, hajlamosak vagyunk mérgelődni és azt hinni, hogy majd emiatt meginoghat honfitársunk helye a rotációban, ám látni kell, hogy ez a kérdés ennél sokkal összetettebb.

A vitoraiaknál egész egyszerűen el sem férne támadásban Ádám lényegesen több vállalása, így azt mondatjuk, hogy ameddig legalább veszélyeztetni tud felállt védelem ellen (azaz eldobja, ha lelép róla a védője, amikor ütemben kapja a kijátszott helyzetet, valamint támadja a gyűrűt, ha bontani kell és faultokat érdemes kiharcolni), addig csak így képes több hasznot hozni csapata számára. Noha Ádám a magyar kosárlabda szintjén egy viszonylag sokoldalú támadógép is egyben, azt azért be kell látni, hogy vannak olyan hiányosságai (stabil és gyorsan elengedett kinti dobások, középtávoli játék), melyekben lényegesen jobbak a társak közül többen is, így pedig a fegyelmezett csapatjátékban kevésszer kell olyannal próbálkoznia, melyben nem ő a legjobb.

Így fordulhat elő, hogy “csak” 7,4 pontot átlagol, de kétpontosait 60% százalékkal értékesíti, amivel az egész csapat legjobbja az Euroligában. Mezőnyember létére 60 darab kettessel és csak 36 hármassal próbálkozott eddigi 16 EL-meccsén, ami összevetve azzal, hogy csak 24,2%-kal triplázik, arányosnak mondható. A büntetők 68,8%-os értékesítése azért nem átlagon felüli nála, ezzel együtt azt lehet mondani, hogy a dobáskiválasztása rengeteget javult és szinte mindig akkor vállalkozik, amikor azzal használ csapatnának, ez pedig ezen a szinten nagy érték tud lenni, pláne, ha valaki a gyűrű közeli befejezéseknél ennyire hatékony tud lenni.

Ádám 12,1-es VAL mutatójával harmadik az egész Laboralban, ráadásul ő kapja a második legtöbb percet meccsenként (26,8) az Euroligában. Egészen biztos, hogy kevésbé jó(l összerakott) csapatokban képes lenne több pontot dobni és dominánsabb lenni labdával a kezében, de aligha van olyan észérv, amely azt mondatná, hogy jelenleg nem a számára lehető legjobb helyen van, s a lehető legjobb (szakmai) kezekben.

Nem tudjuk és nem is tudhatjuk, hogy van-e számára lényegesen feljebbi lépcsőfok, ám a modern kosárlabda elveket alapul véve véleményem szerint Ádám megmutatta, hogy miként lehet egy magyar kosaras szerepjátékosként is igazi nélkülözhetetlen kulcsember Európa legmagasabb kosárlabda szintjén.

Posted in Uncategorised

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *