“Kolozsváros olyan város, a kapuja kilenc záros…”

A férfi kosárválogatott Eb-kijutása után lassan kezdődhet az utazás tervezgetése – de pontosan hová is? A nem hagyományos lebonyolítás miatt ugyanis még nem eldöntött, hogy a magyar drukkereknek – nem is olyan kis túlzással – pár száz vagy pár ezer kilométert kell utazniuk 2017 szeptemberében. Mi az előbbiben reménykedünk, és ahogyan látni fogjuk, ez nem csak a sorsolás szeszélyén múlik.

Mint minden csapatsportban, a kosárlabdában is sorsolás dönti el, hogy egy-egy világeseményen a résztvevők melyik csoportba kerülnek. Az Európa-bajnokságon sincs ez másképp, ugyanakkor az előző, 2015-ös torna sorsolásánál több olyan körülmény is felmerült, ami miatt a hagyományosnál (értsd: sorsolási kalapok) jobban kellett irányítani a csoportok összeállítását – ez nekünk, a magyar csapatért szorítóknak még nagyon jól jöhet jövő ősszel.

De kezdjük az elején.

2011 decemberében a FIBA Europe úgy döntött, hogy a 2015-ös Európa-bajnokság rendezési jogát Ukrajna kapja meg. Az ukrán kosárlabda feljövőben volt, ráadásul a 2012-es labdarúgó Európa-bajnokságot is ők rendezhették (társbérletben a lengyelekkel), így joggal bízhattak abban a nemzetközi szövetség illetékesei, hogy észak-keleti szomszédjaink rendezési tapasztalatnak sem lesznek híján. Ekkor még nem lehetett látni előre az ukrajnai krízist, amely 2014 februárjában robbant ki – az események villámgyorsan követték egymást, a polgárháborús állapotok (és az ebből következő pénzügyi problémák) miatt a szervezők már 2014 márciusában jelezték, hogy valószínűleg nem fogják tudni megrendezni a tornát.

A nemzetközi szövetség hivatalosan 2014 júniusában vette el a rendezést, fenntartva a lehetőséget, hogy az ukránok megrendezhetik a 2017-es tornát, ha rendeződik a helyzet – ez sajnos azóta sem történt meg. Bő egy évvel a 2015-ös Eb előtt új pályázatot kellett kiírni, és a pályázók több opciót jelölhettek meg: a teljes tornát megrendezik, egy csoport meccseit és a kieséses szakaszt rendezik meg, vagy csak egy csoport meccseit. Nyolc nemzeti szövetség (Horvátország, Franciaország, Izrael, Lengyelország, Finnország, Németország, Lettország és Törökország) jelentkezett, végül több visszalépés és részleges visszalépés után kristályosodott ki a menetrend: Franciaország egy csoportot és a kieséses szakaszt vitte el, Horvátország, Németország és Lettország pedig egy-egy csoportot.

Ez a rendezési elv nem új, de a kosárlabdában valósult meg először.

2012-ben az UEFA úgy határozott, hogy a 2020-as labdarúgó Eb-t több országban rendezik meg (többek között Budapest is így rendezhet majd meccseket). A foci Eb-nél is fontos szempont volt, hogy a kontinens lehető legtöbb helyére elvigyék a tornát, így hozva közelebb minél több drukkert, illetve így könnyítve meg azt, hogy egy Eb élményével gazdagodjanak – és persze a jól csengő “ideológia” mellett mindez a rendező városoknak is nagy turisztikai bevételt jelent amellett, hogy így a kisebb országok is tudtak önállóan pályázni, nem jelentett akkora vállalást egy csoport, mint egy egész torna rendezése.

A FIBA azonban továbbfejlesztette az UEFA ötletét, elsősorban azért, mert a válogatott kosárlabda azért népszerűségben elmarad a válogatott futballtól. Egy kosár Eb-nél nem automatikus az, hogy a résztvevő országok drukkereinek ezrei, tízezrei követik a válogatottat, bárhová is menjenek – sok esetben már egy félház, harmadház is komoly sikernek számít egy 10-15 ezres csarnokban. A rendezésnél nagyon nagy súllyal esik latba, hogy legalább egy, de inkább két olyan válogatott legyen egy-egy csoportban, amely vagy a szomszédból érkezik, vagy azon ritka válogatottak egyike, amely igazán nagy szurkolói bázissal rendelkezik.

Ennek megfelelően a 2015-ös Eb sorsolása előtt minden rendező választhatott egy partnerországot, amely a fenti kritériumoknak megfelel. Így került párba Lettország és a másik balti állam, Észtország (sőt, Litvánia is az ő csoportjukban landolt), illetve Horvátország és Szlovénia (és még egy harmadik ex-jugoszláv tagállam, a mi selejtező csoportunkból most nem továbbjutó, de nagyon komoly, fanatikus szurkolói bázissal rendelkező Macedónia). Németország számára Törökország szintén logikus választás volt (sőt, a német csoportba került három másik kosárlabda-nagyhatalom: Spanyolország, Olaszország és Szerbia) – Franciaországnak Finnország “maradt”, viszont a kieséses szakasz rendezőjeként minden komolyabb csapat (és a drukkereik) végső soron megfordult a galloknál.

De miért is érdemes mindezt tudni, avagy mi köze ennek a magyar válogatotthoz?

Ez a formula bevált, így a 2017-es tornát is ugyanebben a formátumban fogják rendezni. Jövőre Törökország látja vendégül az egyik csoportot, majd rendezi meg a teljes kieséses szakaszt, míg a másik három csoportot Finnország, Izrael – és Románia, azon belül is Kolozsvár. (Egy apró érdekesség: Románia kivételével a fenti három ország kandidált a 2015-ös Eb megrendezésére is). Elég, ha csak a térképre tekintünk, és egyértelművé válik, hogy utóbbi nekünk, magyaroknak messze a legideálisabb helyszín még akkor is, ha a távolságok mellett elvonatkoztatunk a külpolitikai helyzettől. A magyar határtól – útviszonyoktól függően – nagyjából 2 óra autóútra van Kolozsvár, amit egyébként is rengeteg magyar turista keres fel, itthon nem kell bemutatni Erdély egyik legfontosabb, történelmi városát.

Ha rendezők számára idén is lesz “előrendelési” lehetőség, akkor gyakorlatilag a kolozsváriaknak is mi vagyunk a legjobb választás, hiszen szinte garantált, hogy a kis távolság miatt ezres nagyságrendben kerekednek majd fel a hazai szurkolók, és akár egy héten keresztül is költenek a városban. Ennél nagyobb áldás kevés van egy nagyvárosnak és azon belül is elsősorban a szállásadóknak, illetve vendéglátóknak, hogy szeptember elején, az utószezon kezdetekor tele van a város turistával, “akár esik, akár fúj”… Személyes élmény: 2015-ben Zágrábban egy, magyar szempontból teljesen érdektelen görög-macedón Eb-csoportmeccsen a magasabban fekvő görög szektorban szinte több magyar szót hallottam, mint görögöt, ezért is gondolom úgy, hogy egy magyar érdekeltségű Eb-szereplésre nagyon sokan lennének kíváncsiak egy közeli helyszínen.

A pénzügyi szempontokon túl egyébként a sportdiplomáciai vonalon, a két nemzeti szövetség szintjén is mi lehetünk a befutók – ugyanis 2015-ben Magyarország és Románia közösen és sikeresen, gyakorlatilag bukkanók nélkül rendezte meg a női kosárlabda Európa-bajnokságot.

hungarynationalteamfiba

Ahogy fentebb ecseteltük, a 2015-ös férfi Eb kapcsán is voltak azért olyan jelek, hogy az irányított sorsolás nem csak egy csapatra terjed ki: összejött egy csoportba három balti csapat, egy másikba három délszláv, egy másikba 3 csúcskategóriás válogatott – nem akarok konteókat gyártani, és persze vannak véletlenek, de ennyi véletlen talán már nem is annyira véletlen, ismerve az egész rendezési rendszer gazdasági mozgatórugóit. Az sem okozhat gondot, hogy jó eséllyel nem a legerősebb sorsolási kalapokba kerülnénk: két éve Észtországot például az utolsó, hetedik kalapból “emelték ki” a lettek, a törököket pedig a negyedikből a németek.

Kicsit kitekintve a másik három rendező országra, a törököknek a görög válogatott “lekötése” a legideálisabb, a finneknek az oroszok vagy a litvánok biztos finnországi részvétele érné meg, Izraelnek pedig a valódi nagyágyúk elhozása. Mivel a románok sem képviselnek éremesélyes játékerőt, és most a rendezők között sincs olyan erős csapat, mint két éve Franciaország, szinte biztos, hogy egy, de inkább két kosár-nagyhatalom is bekerülhet a kolozsvári csoportba, ahová a fanatikus és nagyszámú drukkercsapatuk is el fogja kísérni őket.

Ha a románok e mellé “bebiztosítanak” bennünket, akkor pénzügyi szempontból már mindenképp sikeres rendezést hozhatnak össze. Bár a selejtezőkben mutatott játékunk alapján a román csapattal rivalizálva akár még egy továbbjutásban is bizakodhatnánk (bár egy év nagyon sok idő bármilyen sportban), azt gondolom, a román szövetségnek ezzel együtt sincs jobb opciója nálunk akkor, ha 2015-höz hasonlóan a rendezők újra kijelölhetnek maguk mellé egy partnerországot.

Fotó: FIBA.com/Mansoor Ahmed

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.