“Drole de guerre” az európai kosárlabdában

A FIBA-ULEB konfliktus már nem hidegháború, de még nem is nyíltsisakos összecsapás a felek között – elképzelhető, hogy utóbbival jövő tavaszig várni fognak a résztvevők, addig pedig igyekeznek megerősíteni az állásaikat.

1939. szeptember 1-én tört ki a második világháború Lengyelország megtámadásával, Anglia és Franciaország pedig két nappal később bejelentette, hogy beállt a hadiállapot köztük és a támadó, Németország között. Az előző hónapokban, egy évben már komoly repedések mutatkoztak a felek közötti kapcsolatokban Ausztria és Csehország német megszállása miatt, Lengyelország megtámadásával azonban “betelt a pohár” és a felek hadba léptek egymás ellen. A németek, illetve a francia-angol koalíció közötti háború volt azonban az első a világtörténelemben, amelyben – bár százezres nagyságrendű hadseregek álltak szemben egymással – hosszú hónapokig szinte egy puskalövés sem dörrent, nem hogy nagy csatákra került volna sor. Ezért a francia közvélemény az 1939 szeptembere és 1940 májusa közötti időszakot nevezte el találóan drole de guerre-nek, azaz “furcsa háborúnak”.

77 évvel később egy jóval kisebb volumenű, és szerencsére vértelen háború is kezdetét vette, hiszen mostanra eldőlt: a FIBA és az ULEB párhuzamosan fog megrendezni a 2016-17-es évadban két hasonló erősségű európai kupát. Az elmúlt hónapokban ennek a konfliktusnak a hátteréről, illetve az események magyar klubkosárlabdára gyakorolt hatásairól is szót ejtettünk. Utóbbival kapcsolatban örvendetes tény, hogy a Szolnoki Olaj a Bajnokok Ligájában, a Sopron és az Egis Körmend pedig a FIBA Europe Cupban is automatikusan főtáblássá vált. Júliusban még mindhárom csapatunkra selejtező várt volna (a Sopronnak és a Körmendnek ráadásul egymás ellen) – a magyar csapatokat érintő változások már önmagukban jól jelzik, hogy mennyire kiszámíthatatlan és mozgalmas volt ez a nyár az európai klubkosárlabdában.

fibaulebwikipediafr

EuroCup: megtépázva, de még mindig erősen

Július elején úgy tűnt, hogy mindkét félnek megfelelő ítélet született egy müncheni bíróság előtt – a FIBA és az ULEB is kiadta a maga sajtóközleményeit, amelyben sikeresnek ítélték a kisebb jogi csatározást. Az ULEB üdvözölte, hogy a döntés értelmében a FIBA nem szankcionálhatja azokat a válogatottakat, amelyek klubcsapatai elindulnak a EuroCupban – a FIBA pedig azon az állásponton volt, hogy okafogyott a pereskedés, mert hivatalos formában soha nem jelöltek meg ilyen szankciókat. A FIBA ezek után azonban hivatalosan is jelezte a nemzeti szövetségeknek, hogy szankcionálniuk kell azokat a klubcsapatokat, amelyek elindulnak a EuroCupban: ki kell zárniuk az átigazolásokból, és nem indulhatnak a szövetség által rendezett bajnokságokban, kupákban.

Az elsőre ijesztő intézkedéscsomag azonban igazán csak az olasz kluboknál talált be: a franciák után egy másik ULEB-alapító tag, Olaszország sem képviselteti magát a 2016-17-es EuroCupban. A délszláv klubok Adria Ligája, illetve az orosz és javarészt korábbi szovjet tagköztársaságokból érkező csapatokat tömörítő VTB Liga is önálló szervezettel rendelkező liga, amely független a nemzeti szövetségektől – a klubok pedig az itt elért helyezéseik alapján indulnak a EuroCupban, nem a nemzeti bajnokságokban elért helyezéseik alapján. Az orosz klubok nem is tudnának más alapján, ugyanis az orosz szövetség már évek óta nem ír ki elsőosztályú bajnokságot…

Az olasz liga azonban nem független a szövetségtől, így végül az ő klubjaik nem indulnak az idei EuroCupban – ahogyan lengyel (Stelmet Zielona Gora), görög (AEK Athén) és szerb (Partizan) sem. Utóbbinál szerepet játszottak egyébként a hosszú évek óta meglévő anyagi gondok is, míg a görög csapat egy elkeseredett nyílt levélben mondott le az indulás jogáról. Az ULEB zászlóshajójánál, a spanyoloknál is történt próbálkozás a nemzeti szövetség részéről a nyomásgyakorlásra, de az egykori kiváló játékosból elnökké avanzsáló Jorge Garbajosa szavait tettek nem igazán követték.

A 2016-17-es EuroCup mezőnye így első ránézésre egy spanyol-orosz/balti-délszláv közös kupa – van azonban két “renitens”, a németek, illetve az izraeliek. A németek három csapattal (Bayern München, Alba Berlin, Ratiopharm Ulm) képviseltetik magukat, közülük a Bayern München a futballvilág legprofibb menedzsmentjével rendelkező, masszívan nyereséges megaklub, náluk egyértelmű cél az Euroligás szereplés, amihez viszont el kell indulniuk a EuroCupban is – a spanyol óriásklubokhoz hasonlóan velük óvatosan kell bánnia a FIBA-nak, és nagyon úgy tűnik, hogy puszta jelenlétük elég volt ahhoz, hogy a német klubcsapatok zöld jelzést kapjanak a német szövetségtől (vagy ne kapjanak pirosat). Náluk érdekesebb az izraeli Hapoel Jerusalem esete, az izraeli szövetség ugyanis hivatalosan is engedélyezte a részvételüket a EuroCupban – ez különösen azért volt váratlan, mert Izrael a 2017-es, FIBA Europe által menedzselt Európa-bajnokság társ-házigazdája…

Összességében azért a EuroCup korábbi fénye kissé megkopott: a minap bejelentették, hogy 20 csapattal fog elrajtolni a tervezett 24 csapatos felállás helyett. A FIBA terve azonban, hogy az indulók számát nullára redukálja, nem valósult meg, és kifejezetten erős, vagy tőkében gazdag klubok maradtak a mezőnyben. Bayern München, Himki Moszkva, Lokomotiv Kubany, Valencia, Unicaja Malaga, Bilbao Basket, Lietuvos Rytas, Cedevita, Buducsnoszt, Alba Berlin, Ratiopharm Ulm, Nyizsnyij Novgorod, Hapoel Jerusalem – nem rossz névsor, és mellettük további spanyol (Fuenlabrada, Murcia, Gran Canaria) és délszláv (Szkopje, Olimpija) klubok alkotják a mezőnyt. Az egyetlen kakukktojás talán a litván Lietkabelis Panevezys, az összes többi gárda ismert (márka)név az európai kupaporondon.

Bajnokok Ligája: nincs sok bajnok, de EuroCup-szintű a mezőny

A FIBA ebben az évben is megtartja a FIBA Europe Cupot, amely egyértelműen a kisebb klubok nemzetközi megmérettetésének fenntartásáról szól, ezt a fajta “missziós tevékenységet” a FIBA régóta vállalja és meg is valósítja. Tekintsünk el attól, hogy ki milyen módszereket használt a saját kupamezőnyének összeállítására, ha csak a puszta névsort nézzük, a Bajnokok Ligája szakmai erősségben felveszi a versenyt a 20 csapatos EuroCuppal. Ráadásul 52 csapat nevezett, és a selejtezők után 40 csapat fog szerepelni a főtáblán, a csoportküzdelmek első körében. Közülük több gárda is megfordult az utóbbi években a EuroCupban, sőt az Euroligában is (Pinar Karsiyaka, Besiktas, ASVEL, Strasbourg, Sassari, AEK, PAOK, Partizan, Stelmet Zielona Gora, EWE Baskets Oldenburg, Avtodor Szaratov, Cibona, Khimik, Nymburk, de nyugodtan ide sorolhatjuk a Szolnokot is), és már a BL-selejtezőben is van jó néhány olyan gárda (Igokea, Tartu, Tsmoki Minszk), amelyekkel a Szolnok találkozott az elmúlt években nemzetközi porondon. Utóbbiak talán nem olyan ismert csapatok, de szakmailag nem lógnak ki a mezőnyből.

Létszámban tehát bőven veri a BL a EuroCupot, emiatt talán minőségben itt-ott “hézagosabb” is a FIBA sorozata, ám ezt bőven kompenzálhatja az, hogy legalább 18 nemzet képviselteti magát, sokkal inkább klasszikus “nemzetközi kupa feelingje” van a dolognak, mint a EuroCup esetében (ami azonban nem jelenti automatikusan azt is, hogy ez vonzóbb lesz a befektetőknek). A Bajnokok Ligája mellé egy kínai médiapartnert is sikerült találni, valószínűleg minden meccs vagy látható lesz televízióban, vagy legalább YouTube streamen – összességében első ránézésre is jóval komolyabb FIBA-szerveződésnek tűnik ez médiaszempontból, mint bármi az elmúlt években.

Az indulásért 100 ezer euró jár, 4.4 millió eurót osztanak szét díjazásként, ami ugyan egyetlen Euroliga-élcsapat költségvetéséhez képest is aprópénz (csak egyedül a CSZKA Moszkva 37 millió euróból gazdálkodhat idén), de mégis jelzi, hogy a Bajnokok Ligája már nem egy “csokikupa”, ahol a klubok fizetnek azért, hogy játszhassanak.

A történelem ismétli önmagát?

Ahogy láthattuk, a 2016-17-es évadban két hasonló erősségű sorozat verseng majd a második számú európai kupa virtuális címéért – bár technikailag a küzdelem az első helyezésért megy, hiszen az Euroliga idén már bajnoki rendszerben (mindenki játszik mindenkivel oda-vissza) működik. A FIBA egy év nagyon kemény munkával és annál is keményebb stílussal alternatívát hozott létre a EuroCuppal szemben, de az igazi feladat csak most kezdődik, ugyanis jobb kupasorozatot kell létrehoznia, mint amilyen a EuroCup, sőt közelíteni kell az Euroliga szintjéhez – ugyanis a Bajnokok Ligája sehová nem kvalifikál egyelőre, ellentétben a EuroCuppal, melynek győztese a következő évben indulhat az Euroligában. Az utóbbi felé kacsintgató klubok számára emiatt nem bír nagy vonzerővel a Bajnokok Ligája, és egyelőre globális partnerekkel (legyen az marketing vagy média) sem áll olyan jól a FIBA sorozata, mint az ULEB-é.

A pályákon folyó küzdelem mellett tehát a háttérben zajló folyamatokra is érdemes figyelni, mert az már többször is bizonyítást nyert, hogy az európai kosárlabdában a szélesebb alapok nem jelentik azt, hogy (pénzügyileg) sikeres lesz egy kezdeményezés – ezt a FIBA Europe már sokszor tapasztalhatta a saját bőrén.

A két versenysorozattal mi, nézők-szurkolók egészen biztosan jól járunk, mert két közel azonos szintű versengés lesz Európában. Ezzel azt gondolom, hogy az ULEB-nek sincs baja, önmagában a Bajnokok Ligája létezése miatt nem fognak támadást indítani a FIBA ellen. Szögezzük le azonban, hogy egy valami azért gyökeresen megváltozik az eddigiekhez képest: eddig csak elméletben létezett a Bajnokok Ligája, pár héten belül azonban már nagyon is kézzelfogható “fenyegetés” lesz a jelenléte a EuroCupra nézve, ami drasztikusabb lépésekre sarkallhatja az ULEB-et (illetve szervezetét, az ECA-t).

Ha a nemzetközi szövetségnél úgy érzik, hogy a BL sikeres, az meg fogja erősíteni a hitet saját koncepciójukban, és jó eséllyel folytatódik a félhivatalos nyomásgyakorlás a nemzeti szövetségeken keresztül a EuroCupban szereplő klubok felé (ezzel is megpróbálva még inkább “leszalámizni” a EuroCup-mezőnyt a 2017-18-as szezonra). Ebben az esetben megismétli önmagát a történelem: 2017 tavaszán véget érhet a “furcsa háború”, és kezdődhet az igazi…

Fotó: Wikipédia

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.